A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény szerint a jogszabályban meghatározott lakó- és üdülőegységre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, a riasztás, a menekülés lehetséges módozatait, a tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok tartalmazzák.

A tűzvédelmi szabályzatról, a tűzvédelmi házirendről, valamint a tűzvédelmi oktatásról szóló 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet úgy rendelkezik, hogy a háromnál több építményszinttel rendelkező, tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületben, épületrészben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosa írásban kidolgozza és tűzvédelmi házirend elnevezéssel kiadja az épületre, épületrészre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, és gondoskodik ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.

A lakó- és üdülőegység a lakás, valamint a kereskedelemről szóló törvény szerinti szálláshelynek nem minősülő üdülő.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben található meg az építményszint fogalma. Építményszint az építmény mindazon használati szintje, amelyen helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs.

A helyiség fogalma szintén a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletből tudható meg. A helyiség a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével.

Példa:

Amennyiben az épületben van tárolóhelyiséggel pinceszint, lakásokkal földszint és legalább két emelet, és a lakások száma legalább 11, akkor kötelező a Tűzvédelmi Házirend elkészítése.

Ha az épület földszintből és 3 emeletből áll, de csak 9 lakás található benne, akkor nem kötelező a Tűzvédelmi Házirend.